Mostanában vegyes érzések kavarognak bennem.

Egyrészről nagyon sajnálom, hogy nem Lyonban lakunk. Ez elég sok mindentől elvág minket. Például a bulizás lehetőségétől, az esti csámborgásoktól Lyonban, a Rhone-parton való üldögéléstől. Attól, hogy beüljünk egy hangulatos helyre egy pohár borra. (Nem mintha lenne pénzünk ilyen luxusra, de azért egyszer-kétszer megtehetnénk.)

Ugyanakkor tök jó dolog, hogy Josephnél lakhatunk, mert Ő olyan dolgokat mutat(ott) meg nekünk, amit amúgy nem ismertünk volna meg. Tulajdonképpen megtapasztalhattuk, hogy élnek a franciák.

Például voltunk vele apero de quartier-n, aminek az a célja,  hogy a szomszédok megismerjék egymást. Mindenki visz egy kis inni-ennivalót, beszélgetnek, ismerkednek.

Minden este finom francia borokat iszunk. (Irigykedtek, mi?:D) Főzött nekünk igazi francia ételeket, mint pl. pot au feu (ejtsd: potofő), ami tulajdonképpen marhahúsleves. Aztán ettünk beouf bourguignon-t (ejtsd: böf burginyon), ami szintén marhából készülő vörösboros, gombás étel. Nagyon finom.

Most hétvégén a Beaujolais (bozsole) borvidéken voltunk túrázni. Minden éveben megrendezik a Transbeaujolaise kerékpáros- és gyalogtúrát. Többféle távból lehetett választani. Az útvonal a szőlőtőkék között vezetett. Gyönyörű színekben pompázott minden szőlődomb.

A részvétel a gyalogtúrára 5€-ba került. Ezt a  frissitőpontokon kaja és ital formájában kaptuk vissza. Itt történt velünk egy érdekes dolgok. Kézpénzben már csak 100€-unk van. A kártyámról 4 €ba kerül pénzt levenni, tehát gondoltuk elvisszük és majd ezzel fizetünk. Mi kis naivak. Beállunk a sorba, sorra kerülünk, megkapjuk a karszalagunkat, adom a 100€-t. Néz a hapsi, kérdezi nincs kisebb? Mondjuk nincsen. Nem hiszi el, mert csak kérdezi, megmutatom neki a pénztárcámat. Látja nincsen benne csak kb. 3€. Ekkor elviszi valahova, majd visszatér azzal, hogy váltassuk fel valahol. Köszi szépen. Egy kb. 300 fős faluban. Nem nagyon értettük mi baja van. Oké, hogy 90€-t vissza kell adnia és ez sok pénz, de hát nagy volt a tömeg, tuti volt már annyi apró. Sebaj, kérünk Josephtől pénzt. Befizetjük. Én kicsit morgolódom, mert amúgy is morcos voltam, mivel sikerült a fényképezőgépet memóriakártya nélkül elvinnünk. Pedig tök szép képeket tudtam volna csinálni.

Aztán ebédnél felhoztuk újra a témát, hogy nem fogadta el a hapsi a 100€-t. Azt mondta Joseph meg a barátja, hogy valószínűleg azért, mert sose fizetnek az emberek 100€-al. Egyrészt mindenki kártyával fizet, másrészt ha az automatából 100€-t vesszel fel, megkérdezi milyen címletekben kéred. Érdekes. Csak tudnám akkor miért van nekik ilyen címletük, ha nem használják. Mindegy.

Visszatérve a túrára. Nagyon szép vidéken jártunk. Kellemes meleg volt. És a Mont Blanc-t is láttuk. Kár, hogy nem tudtam fényképet csinálni.

És erről a túráról sem tudtunk volna, ha Lyonban lakunk erről is lemaradunk.

Csütörtökön borvárásra megyünk, ahol 540 kiállító lesz. Josephnak rengetek meghívója van, így mi is elmegyünk. :) Rengetek finom bort fogok megkóstolni.

Szóval van egy csomó jó oldala annak, hogy itt lakunk. De azért néha elszomorodok. Néha azt érzem, hogy kimaradok egy csomó mindenből. Közben meg nem is, sokkal többet látok így Franciaországból, mintha egy olyan albérletben laknánk, ahol erasmusos diákok laknak a világ minden tájáról. Maximum a bulikból maradok ki, de az meg nem is olyan nagy baj, mert csak egy csomó pénzt vinne el.

Mégis csak örülök, hogy ez így alakult. Bulizni otthon is tudok majd.:)